Juraj Chmiel nagykövet a hallgatókkal való beszélgetéssel emlékezett meg az 1989. november 17-ei események évfordulójáról
02.12.2014 / 10:54 | Aktualizováno: 17.10.2019 / 12:46
2014. november 25-én, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a legrégebbi és legjelentősebb magyar egyetemen, a „bársonyos forradalom” 25. évfordulója alkalmából találkozót tartottak, ahol Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság nagykövete mesélt a hallgatóknak az 1989. novemberi csehszlovákiai forradalmi eseményekről és az akkori saját élményeiről.
A cseh szakos hallgatók folyamatosan becsatlakoztak a vitába és kérdéseket tettek fel, hiszen már hosszabb ideje készültek – az egyetem vezetésével és a cseh lektorátussal együtt – a találkozóra és különböző, az 1989 előtti időszakkal kapcsolatos, társadalmi témákat, eseményeket és magát az 1989-es forradalmi évet dolgozták fel és összehasonlították az életkörülményeket az akkori Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és a mai demokratikus társadalomban.
A beszélgetésen részt vettek a tanszék tanárai is. Az olyan témák, mint Charta 77, Václav Havel, a tiltott szerzők, színészek és énekesek mély élményt hagytak a jelenlévőkben. A hallgatók és az egyes fiatalabb oktatók, akik az adott korszakkal csak közvetve ismerkedtek meg, talán épp e beszélgetésnek és nagyszüleik illetve szüleik emlékezéseinek köszönhetően mélyebben elgondolkodtak azon, hogy az akkori, a szabadsághoz, a demokráciához, és az igazságnak és szeretetnek a hazugság és gyűlölet feletti győzelméhez vezető útjára irányuló események mennyire fontosak, mennyire jelentősek voltak számunkra.
Az egyetemi látogatás keretében a nagykövet úr találkozott Dr. Dezső Tamással, az ELTE BTK dékánjával, és Dr. Lukács Istvánnal, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatójával. A dékán úr tájékoztatta Juraj Chmiel nagykövet urat a bölcsészkar és a magyar külügyminisztérium közötti együttműködésről – például arról, hogy a magyar diplomaták a kiküldetésük előtt részt vesznek a többhónapos egyetemi tanfolyamokon, ahol a fogadott ország társadalomismeretét és nyelvét is tanulják, és hogy az egyetem hallgatói szakmai gyakorlaton vesznek részt a külügyminisztériumban. Ráadásul a külföldi magyar kulturális központok igazgatói, esetleg a magas szintű diplomaták, beleértve a nagyköveteket is, az egyetemi oktatókból is rekrutálódnak (a kiküldetés idejére az egyetemen fizetetlen szabadságot kapnak).
Nagy hiánynak bizonyul az, hogy nincs kiadva korszerű cseh-magyar szótár. Miközben az utolsó nagy magyar-cseh szótár a nyolcvanas években jelent meg, az utolsó nagy akadémiai cseh-magyar szótárt 1960-ban adták ki.
